– Tavalyi beszélgetésünk óta eltelt egy év. Te hogyan élted meg ezt az évet?
– Tapasztalatokat szereztem. Zajlott az élet, megéltük, átéltük. Vannak olyan dolgok, amiket másként látok, mint egy éve, vannak olyan területek, ahol jól haladtunk előre és van ahol kevésbé. Az alap tevékenységeim nem változtak, legfeljebb hangsúlyok, prioritások helyeződtek át. Ismét bebizonyosodott, hogy csak magunkra számíthatunk, az érdekeinket más nem fogja megvédeni. Összességében nagyon pozitívan látom az elmúlt évet. A világot egyébként is két szűrőn keresztül nézem: ez az egészség és a szeretet, ezek pedig elsősorban a feleségemnek és a jitsunak köszönhetően rendben vannak. Ha e kettő meg van, akkor nehéz az embert a lelki egyensúlyából kimozdítani. Ez a belső tartalék egyébként is kell egy közösség ügyeinek az intézéséhez, ahhoz hogy a körülöttünk lévő világhoz értő figyelemmel forduljunk. Ahogy Babits Mihály írta: „Mindenik embernek a lelkében dal van, és a saját lelkét hallja minden dalban. És akinek szép a lelkében az ének, az hallja a mások énekét is szépnek.”
– Melyek az alap tevékenységeid?
– A sport területén: a ju jitsu és a grappling fejlődésének elősegítése. Egyébként civilben programozó vagyok, és van egy táplálék kiegészítőket forgalmazó vállalkozásunk is, azt a feleségem vezeti.
– Hogyan segíted Te elő a ju jitsu és a grappling fejlődését?
– Klubom, a Tatami Centrum jövőre lesz 30 éves. Ez alatt az idő alatt folyamatosan a ju jitsut oktattam, közel kétezren fordultak meg az edzéseimen. Én magam még a hetvenes években, 1979-ben 16 évesen kezdtem, erről már tavaly beszéltünk. A Magyar Ju Jitsu Szövetség elnökségének 1992-től egészen mostanáig a tagja voltam, sokáig elnökhelyettes, egy ciklusban elnök is, majd ismét helyettes. 6. dan fokozatom van.
– Egy gyors kérdés, aktualitása is van. Most decemberben volt a Magyar Ju Jitsu Szövetség közgyűlése, ahol lemondtál az elnökhelyettesi pozíciódról. Akik ismerik a jitsu világát, téged az egyik, ha nem a legintegratívabb, legelkötelezettebb személyiségnek tartanak. Mi történt?
– Igen, lemondtam az elnökhelyettesi feladatok ellátásáról és az elnökségi tagságomról is. A Szövetség négyévente tartja a közgyűléseit, az előzőn váltottak le az elnöki pozícióból. Akkor kellett volna kilépnem az elnökségből is, de nem akartam első indulatból dönteni. Ezért még négy évig maradtam, de ez csak megerősített abban, hogy már nem kell ott lennem. Ez az időszak természetesen más volt, mint az előző, most nem belülről, a millió terv, teendő szorításából néztem az elnökség munkáját, hanem nyugodtabban, kicsit kívülről is ráláttam. Most döbbentem rá, hogy mennyire másként gondolkodunk, kakukktojásnak éreztem magam a mostani elnökségben, aki ráadásul akadályozza az új kurzus, az új irányvonal teljes megnyilvánulását. Most jöttem rá arra is, hogy mennyire naiv voltam az elnökségem alatt, mikor is azt gondoltam, hogy a Szövetség jobbításában mindenki támogat. A lemondási döntésem meghozatalához pedig az utolsó csepp az volt, amikor nemrég sikerült megakadályozni az egyik kedvezmény elvételét. Ezzel a kedvezménnyel motiváljuk a klubokat, jelezzük a klubvezető felé, hogy a munkája fontos a számunkra és ezt díjkedvezménnyel jutalmazzuk is. Az elnökségem alatt végig azon dolgoztunk, hogy segítsük, motiváljuk a klubokat, hiszen az elnökség van a tagságért, nem pedig a tagság az elnökségért. Ahogy ez a leváltásomkor elhangzott, megfordítottam a piramist és az utána ismét a talpára került. A következő négy év viszont a bevezetett változások nagy részét eltörölte és ebbe a sorba illett volna ennek a kedvezménynek az elvétele is. Ennek megakadályozásával éppen az ellen dolgoztam, hogy mindenki számára egyértelmű legyen az új irányvonal. Nem szeretnék többé ’akadékoskodó’ lenni. És ha a kedvezmények elvétele fáj a klubvezetőnek, akkor döntsön legközelebb úgy a közgyűlésen, ha pedig nem fáj, akkor döntsön annak alapján. Nagy probléma viszont, hogy nem ismerjük fel, mire való a közgyűlés. Egy szükséges előírásnak tekinti a tagság, melyet le kell tudni. Menjünk végig a napirendi pontokon, emeljük fel a kezünket és menjünk minél hamarabb haza. Ezzel szemben szerintem a közgyűlés arról szól, hogy milyen irányba megyünk tovább a következő négy évben. Programokat kell ütköztetni, együtt kell gondolkodni, a Szövetség érdekeinek megfelelő főbb prioritásokat, mérföldköveket kell lerögzíteni a Közgyűlésen, és aztán ehhez kell megválasztani az elnökséget.
– Melyek voltak azok a szerinted pozitív változások, melyeket bevezettetek, és amelyek ma már nincsenek?
– A közösség építése, a klubok munkájának segítése, ezek pedig a tárgyi feltételek biztosításán és az oktatás jelentős kibővítésében nyilvánultak meg. Olyan nagy létszámú rendezvényeket szerveztünk, melyek a ju jitsu ünnepei, ahol sokan összejövünk a Szövetség tagjai közül. Egy pezsgő élettel teli, prosperáló, fejlődő Szövetség felé haladtunk. Egymásra épülő lépések voltak ezek, az alapokat tettük le az első négy évben, utána indulhatott volna a kiteljesedés. Ezer terv volt, millió fejlesztési szál volt folyamatban, melyet az előző közgyűlés egyszerűen elvágott. Ráadásul nem jutott szó a jóra, csak a rosszra, ezért is éltem meg olyan rosszul. A kérdésedre válaszolva, ott volt például a tatami kihelyezési program. 160 db új kiváló minőségű tatamit helyeztünk ki használatra a kluboknak. Nem maradt el semmilyen beruházás emiatt, támogatást is kaptunk rá és 450 főről 800 főre nőtt a Szövetség létszáma, ebből élünk most is. Milliós értékben pajzsokat, kesztyűket és szintén ilyen értékben gyakorló eszközöket (botokat, késeket, pisztolyokat) helyeztünk ki, és ami még kellett a kluboknak. Az oktatás kibővítése: az addig félévente mindössze egy szeminárium ebben az időszakban öt alkalomra nőtt, a vizsgaanyag szeminárium mellé bejött a földharc-, az állásküzdelmi, az eszközös és a nyújtó-lazító szeminárium. Az eszközös ma még megvan, de lehet, hogy az is megszűnik. Az edzőtáborban bevezettük a kyu vizsga napot, mely azóta ugyancsak megszűnt. Az edzőtáborba egyébként is több újdonságot hoztunk, melyek a közösségépítést szolgálták, és szintén megszűntek, ezek pl. a megnyitó estén a közös program (szalonnasütés), a fórum (közös beszélgetés), a főzőverseny. Akik mostanában léptek be a Szövetségbe, ezekkel nem találkoztak és a többiek is lassan elfelejtik, hogy ilyen is volt. Vendégül láttuk a HEGYEM mozgalom gyermekeit, ilyen sincs már, pedig ezt is szerettük volna megismételni. Az edzőtábort egy közösségi rendezvénnyé, a csapat összekovácsolásának a színterévé tettük. Ma már az edzőtábor szállodában van, ami inkább szétszedi a csapatot. És a Szövetségen belül nincsenek versenyek, melyek az én értelmezésemben a ju jitsu ünnepei. Ma már nincsen külső és belső kommunikáció, az akkor kialakított honlapok, a jujitsu.hu és a kelemenryu.hu ma nevükhöz méltatlan állapotban vannak, nincsenek instruktori hírlevelek stb. 2010-ben megjelentettük a 25 éves Jubileumi Emlékkönyvünket, azt is csak első lépésnek szántuk további publikációk felé. Általában azt mondhatom, hogy a közösség érdekében gondolkodás hiányzik. Azt gondolom, hogy egy – minden ízében önkéntes alapon működő és külső forrás nélküli – civil szervezet tagsága akkor cselekszik a legbölcsebben, ha olyan elkötelezett és integráló, vonzó jövőképpel rendelkező vezetőt (és vezetőséget) választ magának, akinek „szép a lelkében az ének”, mert csak ő tudja igazán áldozattal a közösséget szolgálni, csak ő „hallja a mások énekét is szépnek”.
– Értem. De térjünk vissza az eredeti gondolathoz, azaz hogy mivel foglalkoztok a Tatami Centrumban és a Global Grappling Egyesületben.
– A Global Grapplinget 2009-ben alapítottuk, 2012 óta a G4 Ligát is üzemeltetjük. Eddig 30 Liga fordulót rendeztünk. Mind a ju jitsu tradicionális része, mind a BJJ, a földharcos része komoly mestereket, versenyzőket nevelt. A Tatami Centrumból kerültek ki a Szövetség mesterei közül Papp Éva, Fekete Sándor, Mócza Lajos, Cseri József, Szabó Tibor, illetve olyan Világ- és Európa Bajnok versenyzők, mint Fekete Sándor, Szűcs Kristóf, Lakatos Sándor, Gálik Máté, Sárkány Balázs, Szűcs András. A Szövetség és a Global Grappling Egyesület fontos tisztségviselőt, bíráit adta a klub. A Global Grappling a folyamatos magas színvonalú versenyeztetéssel járul hozzá a ju jitsu fejlődéséhez. Ezekkel a tevékenységeimmel arra törekszem, hogy egy hosszú, nehéz, de vonzó utat mutassak a ju jitsu iránt érdeklődők számára. Egy utat, mely nagy kihívásokat tartogat, de érdemes elindulni rajta. A most kezdő tanítványok látják maguk előtt a példaképeket. Ők valóban hiteles példaképek, könnyű velük azonosulni, és a kezdők azt mondják: „vállalom a sok edzést, a lemondást, mert oda szeretnék eljutni, ahol ők vannak, olyan szeretnék egyszer lenni, mint amilyenek ők most”. Hiszem, hogy a fejlődéshez (a mennyiségi és a minőségi fejlődéshez is) nem könnyű utat, hanem kihívásokkal teli és vonzó utat kell mutatni. A klubban, a Szövetségben, a Global Grapplingben is a magas színvonalra törekszem, azt gondolom, hogy ha csinálunk valamit, azt csináljuk jól.
– És úgy látod, hogy van fejlődés?
– Igen. Nagy mértékű fejlődést tapasztalok. A klubok száma, a ju jitsu művelőinek a száma, a grappling versenyeken indulók száma meredeken nő. De leginkább a színvonalon lehet látni a fejlődést. Összehasonlíthatatlanok a mostani mérkőzések a három-négy évvel ezelőttiekkel. Mintha más Ligában játszanának. Pontosan a Global Grappling versenyeknek köszönhetően egyre több klub foglalkozik az ilyen jellegű versenyzéssel. Megújulhatnak a klubok, új technikákkal foglalkoznak, a létszámuk nő, a tanítványok motivációja nő, szívesebben járnak edzésre, eredményeket érnek el, elismertségük szűkebb-tágabb körben is nő, amelyek a legtöbb esetben kézzelfogható támogatásokat is eredményeznek. Ma már nem csak azzal foglalkozunk, hogy miként lehet a versenyrendszer vonzó, hanem azzal is, hogy hogyan zárkózhat fel egy most becsatlakozó klub, hogyan hidalható át a különbség, miként tudjuk az út elején járó, a kezdő klubokat a fejlődésükben segíteni.
– A Global Grappling jelmondata: All You Need is: Ju Jitsu + Global Grappling. Szerinted hogy kapcsolódik össze a ju jitsu és a grappling?
– A grappling a ju jitsu része, annak versenyrendszere. A ju jitsu nem versenysport, nem is sport, hanem harcművészet. Sok más harcművészet is létezik a ju jitsun kívül, de szerintem a ju jitsu a harcművészetek királya és ennek megmutatására alkalmas is. Ha versenyen akarjuk kipróbálni, alkalmazni a ju jitsu technikáit, a ju jitsu tudásunkat, akkor arra a grappling verseny a legalkalmasabb. Hiába megyünk el mondjuk egy taek-won-do versenyre, ott nem igazán tudjuk alkalmazni. Ellenben a grapplinget erre találták ki. A Global Grapplinget mi is erre találtuk ki. Úgy alkottuk meg, hogy vonzó legyen más harcművészetekkel foglalkozók és küzdősportolók számára is. Integráló szerepe van, a különböző stílusok itt találkoznak, ugyanakkor segíti az átjárást. Van aki a Gi földharc irányából érkezik és később elkezd a NoGi technikákkal és az ütő-rúgó technikákkal is foglalkozni. A Global Grappling egy szemléletében professzionális versenyszisztéma, mely segíti a klubok fejlődését. Az én megközelítésemben a grappling a ju jitsu megjelenési formája, így annak a felvetésnek, hogy „a grappling elszívja a tanítványokat a ju jitsutól”, vagy hogy „a grappling a ju jitsu konkurenciája”, nincs értelme, olyan, mintha azt mondanánk: „a ju jitsu a ju jitsu konkurenciája”.
– Vannak, akik elutasítják a versenyzést…
– Igen, vannak. Általában azzal érvelnek, hogy a versenyzés rossz értékeket közvetít és beszűkíti a technikát. Azt gondolom, hogy mindkettő a klub vezetőjén múlik. Az ő szemlélete dominál az értékek terén, és ő dönti el, milyen technikákkal foglalkoznak az edzéseken. Ez nem a versenyzésen múlik. A nem versenyző klubban is lehet rossz értékeket közvetíteni és kevés technikát tanítani. Vagy éppen sok technikát tanítani, de rosszul. És persze, vannak rossz versenyek, ahol nem a versenyző fejlődése és egészsége a fő szempont. Éppen az érvek ellenkezőjét tapasztalom a Global Grappling versenyeken. A résztvevők átérzik, hogy egy nagyobb közösség tagjai, mely közösséget a barátság és egymás tisztelete tart össze. A technikájukról pedig azonnal képet kapnak, közvetlen visszajelzésük van, és éppen a versenyek azok a helyek, ahol millió új technikát láthatnak. A versenyzést természetesen nem szabad kötelezővé tenni, nem mindenki akar versenyezni és ezt tiszteletben kell tartani.
– Azt mondod tehát, hogy a versenyzés pozitív hatással van a technikai fejlődésre?
– Egyértelműen. Az a klubvezető, aki ott van a versenyen, figyel, megnézi, visszanézi tanítványai mérkőzéseit és látja mások meccseit, azonnal tudja, hogy mivel kell foglalkoznia az edzéseken, milyen irányba haladjon tovább. Közvetlen és azonnali a visszacsatolás. Nem véletlen, hogy azok a klubok, amelyek csatlakoztak a versenyrendszerhez, ennek eredményeként fejlődést tapasztalhatnak. Egy-egy ilyen verseny, amelyet rendezünk, egyben ünnep is. A sport, a mozgás ünnepe. Az ország sok pontjáról, esetleg külföldről is eljönnek azok, akik a ju jitsut, a grapplinget szeretik, művelik, és egy napra együtt vannak, tudásuk legjavát nyújtják és tisztességgel megküzdenek. Ezt nevezem én ünnepnek. Lehetőség a tapasztalás megélésére, a győzelem és a vereség elviselésére, a közösséghez tartozás élményére. Lehetőség a találkozásra más klubokkal, az eszmecserére, a valós folyamatok megismerésére, a helyes döntések meghozatalára. A szülők, a tanítványok, a klubvezetők, a szervezők mind-mind részesei ennek az ünnepnek, melynek sokkal, de sokkal több a pozitív megtapasztalása, mint a negatív. A versennyel foglalkozó klubok számára természetes a teljes erővel dolgozó ellenféllel szembeni gyakorlás. Ez pedig elengedhetetlen ahhoz, hogy idővel a technika ne korcsosuljon el.
– Ezt hogy érted?
– Ahhoz, hogy a technika generációkon keresztül hatékonyan fennmaradjon, elengedhetetlen, hogy úgy gyakorolják, hogy az ellenfél teljes erővel ellene dolgozik. Természetesen van jogosultsága annak is, amikor az uke (ellenfél) segíti a torit (a technika végrehajtóját) a kivitelezésben. Ez történik pl. új technika első gyakorlásainál. Ahogy azonban egyre gyakorlottabbak vagyunk az adott technikában, egyre többször kell tudnunk az ellenfél akaratával szemben is végrehajtani a technikát. Meg kell tudnunk dobni őt akkor is, ha nem akarja. Vannak klubok, szövetségek, akik ilyen szinten nem gyakorolják a technikákat. Az ő megközelítésükben a technika tökéletes végrehajtása a cél, a harmónia felépítése. Ebben pedig éppen akadály az ellenerő megjelenése. Szerintük pontosan az a jó végrehajtás, ha az uke segíti a tori munkáját. Szép elmélet, de néhány generáció után óhatatlanul korcsosul a technika. Ha ugyanis nem értjük, hogy miért kell úgy csinálni azt a technikát, akkor nem vesszük észre a kicsi változást és elindulunk rossz irányba. Ezek a kicsi változások pedig összeadódnak. A versenyzés és a teljes erővel a tori ellen dolgozó uke segít visszahozni az eltévelyedőt a helyes útra. Ezenkívül a harmónia felépítését követők egy nagy részt kihagynak a tanulási folyamatból; a kontra, rekontra technikákat. Ha az én technikámat ő így akadályozza, akkor én ilyen irányba megyek tovább, erre ő ezt lépi, erre én pedig emezt stb. Lehet, hogy a végleges technikámat az ötödik lépésben vetem be, az első négy az ellenfél terelgetése az elkerülhetetlen vég felé. Ez adja a ju jitsu, a grappling fifikás szemléletét, a gyakorlói több lépéssel előre gondolkozva győzik le az ellenfelet, a korlátozott fizikai képességeiket az eszükkel is megtámogatva. Könnyű egyébként a másik útra lépni. A harcművészetekben gyakran kapjuk arra a kérdésre, hogy miért kell így csinálni a technikát, azt a választ, hogy azért, mert ez a tradíció. Hasonlít ez az öt majom kísérletre. Valójában azért kell így csinálni, mert így működik. A működő technika ellenőrzéséhez pedig hozzájárul a verseny. Az így alkalmazott technika működését pedig a klubvezető és a gyakorlott versenyző is érti, az új tanítványoknak meg lehet mutatni, el lehet magyarázni, meg lehet velük értetni.
– Mi az az öt majom kísérlet?
– Egy ketrecben volt öt majom. A plafonra felakasztottak egy fürt banánt, alá pedig egy fém hálót tettek, melybe áramot vezettek. A majmok felmásztak a banánért, de az áram megrázta őket. A tapasztalással megértették, hogy nincs értelme felmászni a banánért. Ekkor a fémhálót eltávolították. A majmok viszont akkor már tudták, hogy az a banán fenn a plafonon tabu, és nem nyúltak hozzá, illetve, ha valamelyik mégis meg akarta próbálni, a többi visszahúzta. Ezután kicserélték az egyik majmot. Az új majom mászott volna fel, de a többi megakadályozta. Megtanulta ő is egy idő után, hogy az a banán nem olyan, mint a többi, azt békén kell hagyni. Idővel kicserélték mind az öt majmot, és az újak sem nyúltak a plafon alatti banánhoz. Már mindegyik majom új volt, egyiket sem rázta meg az áram, mégsem nyúltak a banánhoz, „mert az a tradíció”.
– Ha a grappling a ju jitsu versenyrendszere, akkor nemzetközi szinten és hazánkban is miért van a Birkózó Szövetség alá besorolva?
– A grapplingnek két fő ága van, a Gi grappling és a NoGi grappling. A ruházatban és annak felhasználásában különböznek, a Gi grapplingben a hagyományos ju jitsu (judo) ruházatban, a giben (mely kabátból, nadrágból és övből áll) küzdenek, míg NoGi Grapplingben passzos, testhez simuló pólóban és nadrágban. A Gi grapplingben a ruházat felhasználható a küzdelemben, meg lehet fogni és vele technikát (pl. fojtást, lefogást) lehet végrehajtani, míg a NoGi grapplingben a ruházat nem használható fel. A NoGi grappling őse egyértelműen a birkózás, míg a Gi grapplingé a ju jitsu. A mai NoGi grappling viszont már nagyon sok ju jitsu technikát használ, nem véletlen, hogy egy birkózó a grappling versenyen speciális grappling felkészülés nélkül nem tud olyan jó eredményt elérni, mint grappling felkészüléssel. Bár két stílus formálhat jogot a grappling őse megnevezésre (a ju jitsu és a birkózás), de a mérleg erősen a ju jitsu felé billen szerintem. Az, hogy a nemzetközi életben a Nemzetközi Birkózó Szövetség, az UWW (korábbi nevén FILA) alá van besorolva a grappling, az annak köszönhető, hogy széles bázisú nemzetközi grappling versenyeket az UWW szervezett először és ő soroltatta be a grapplinget a SportAccord-ba. Ez az állapot az egykori adott helyzetet tükrözi. A hazai viszonyok pedig a nemzetközit képezik le.
– Az eredetileg ju jitsu földharcotok most grappling néven a Magyar Ju Jitsu Szövetségen kívül, a birkózás fennhatósága alatt van. Nem furcsa ez?
– De. Ahogy a nemzetközi életben, itthon is az éppen aktuális helyzet határozta meg, hogy milyen irányba haladnak a folyamatok. Több dolog zajlott egy időben és a fejlődő ágazatok, tevékenységek utat, irányt kerestek. A korábbi ju jitsu versenyeinken több küzdelmi szám is volt. Amikor megláttuk a FILA grappling versenyeit, azonnal felismertük a szabályzat nagyszerűségét, de megláttuk a hibáit is. A legfőbb erénye az volt, hogy teljes erejű küzdelmet engedett kevés korlátozással, a sérülési lehetőségek minimalizálásával. A problémák pedig a részletekben rejlettek, sok apró részletben. Összeállítottuk a szabályzatnak azt a változatát, amely kiválóan alkalmas a ju jitsu művelői számára és ju jitsu földharc néven akartuk behozni új versenyszámként az évente kétszer megrendezett ju jitsu versenyeinkre. Szövetségünk (MJJSZ) egyik prominense viszont mondta, hogy ő már rendez ju jitsu földharc néven önálló versenyeket, így mi nem használhatjuk ezt a nevet. Ha láttuk volna, hogy ezek az önálló földharc versenyek csak 2008-2010 között lesznek megrendezve, keményebben beleálltunk volna, de emiatt így akkor nem vitatkoztunk. Ezért lett az új versenyszám neve grappling. Ez volt az első lépés, mely eltérített bennünket az eredeti szándékunktól. A második az volt, amikor az akkori ju jitsu versenyek főbírója elhagyta a versenyt napközben a grappling versenyszámok kezdetekor. Ott álltunk főbíró nélkül. Amikor ez másodszorra is megtörtént, Kovács Gabit választottuk főbírónak. A harmadik lépés pedig az volt, amikor a Magyar Ju Jitsu Szövetség közgyűlése megszüntette ezeket a ju jitsu versenyeket, így a földharc versenyeink teljesen önállóak lettek, és grappling néven a Szövetségtől függetlenül futottak tovább. Ahogy mondtam, a nemzetközi életben is sajátos volt helyzet, az UWW rendezett először sok országot összefogó grappling tornát, így alá sorolták be a grapplinget. Ez a négy lépés vezetett oda, hogy a kérdésedben említett módon a grappling és így a Global Grappling is a Magyar Birkózó Szövetség égisze alatt működik. Ha csak rajtunk múlt volna, akkor nyilván ma is ju jitsu földharcnak hívják és marad a Magyar Ju Jitsu Szövetségen belül. Mindig az adott helyezett elemezve, annak megfelelően kell meghoznunk a ju jitsut és a grapplinget leginkább segítő döntésünket. Az eredeti célunk változatlan: a ju jitsu művelői számára egy a nekik leginkább megfelelő professzionális versenyrendszert biztosítani úgy, hogy itt más stílusok képviselőivel is találkozhassanak. A cél változatlan, a név és az eszköz pedig mindig az adott helyzethez van igazítva.
– Az idei év eseménye volt az Olimpia Rióban. Ti nem vagytok olimpiai versenyszám, nyújtott valamilyen tapasztalatokat az Olimpia?
– Igen, nagyon sokat. Először is bebizonyosodott, amit már régóta állítunk, hogy versenyzésre csak versenyzéssel lehet felkészülni. Ezt Hosszú Katinka példája is jól mutatja. Professzionális versenyre csak professzionális versenyzéssel, nemzetközi versenyre csak nemzetközi versennyel lehet felkészülni. Ezt mi régóta állítjuk, a Global Grapplinget is azért hoztuk létre, hogy magas színvonalú versenylehetőséget biztosítsunk. Mielőtt valaki nemzetközi terepre kimegy, sok-sok (akár száz) verseny tapasztalata ott legyen mögötte. Évente az a 10-12 nagy verseny és 4-5 Gyakorló Verseny, melyet rendezünk, egyedülálló felkészülési alkalmat kínál. Hogy sok-e? Egyáltalán nem sok. Kell. Másodszor: az Olimpia után mondták a birkózók, hogy az sok volt, hogy az Olimpián egy nap alatt, vagy két óra alatt négy mérkőzést kellett (volna) nyerni a dobogóhoz. Nálunk sokan vannak, akik a Grappling Liga fordulókon kettő vagy több súlycsoportban is indulnak Gi grapplingben is és NoGi grapplingben is. Ők egy versenynapon kétszer megteszik azt, hogy két óra leforgása alatt akár négy-hat mérkőzésük is van. Összesen napi 10-12 mérkőzés. A Gyakorló Versenyeken pedig ez teljesen általános, egy-egy nevezéssel is összehozható, hiszen ott körmérkőzés van, egy csoporton belül mindenki küzd mindenkivel. Tudom, hogy egy olimpiai helyosztó mérkőzés nem hasonlítható egy Gyakorló Verseny mérkőzésével, de talán mégis kisebb a teher, ha legalább a mérkőzésszámhoz, a fizikai terheléshez hozzá van szokva a versenyző. Harmadszor: a küzdősportoknak – nem szereztünk az Olimpián egyetlen érmet sem – jót tenne, ha ösztönöznék a versenyzőiket más versenyeken, pl. a grappling, brazil jiu jitsu versenyeken való indulásra, más területek megismerésére. Elfogadható ok persze az ismeretlen környezettől, a sérüléstől való félelem. Az olimpiai judo mérkőzéseken viszont látszott, hogy az ellenfelek egy része tisztában van a grappling, földharc, a brazil jiu jitsu technikáival. Azt gondolom, hogy érdemes egy ilyen versenyzési lehetőséget, egy ilyen fejlődési lehetőséget kihasználni. Negyedsorban a legfőbb olimpiai tapasztalat a számunkra viszont az, hogy komoly eredményeket csak komoly háttérrendszerrel lehet elérni, melyet a sportági szövetségnek kell biztosítani. Ez független attól, hogy egy sportág szerepel-e az olimpiai programban vagy sem. Az egyéni teljesítmények nagyon fontosak (a nyolc aranyérmünkből hatot kettő – egyénileg felkészülő – versenyző szerzett Magyarországnak), de nem lehet csak erre alapozni. Az sem mindegy, hogy az egyéni teljesítmények egy alacsony szintű alaprendszerre, vagy magas szintűre épülnek rá. A sikeres szereplést a rendszernek kell garantálnia. A siker kulcsa a professzionális felkészülési és versenyzési rendszer, melyet a sportági szövetség biztosít. Ez a legfőbb feladata. Mi a versenyzési rendszer kidolgozásában már jutottunk valameddig, a felkészülési rendszer (melyet a szövetségi funkciók közé sorolunk) kialakítása is elkezdődött. Azt gondolom, hogy rövidesen eljutunk arra a szintre, hogy megalapíthatjuk a Magyar Grappling Szövetséget. Azzal fogja majd igazán kezdetét venni a felkészülési rendszer fejlődése, a sportágfejlesztés. Gondolok a szemináriumokra, az edzőtáborokra, tanfolyamokra, magára a grappling metodikára, melynek két fő iránya van. Az egyik, hogy miként vezethetünk el egy kezdő sportolót a professzionális szintre, hogy akár az Európa Bajnokságon, vagy a Világbajnokságon a siker reményével indulhasson. A másik irány az, hogy miként tud egy meglévő, vagy most alakuló klub egy új grappling szakosztályt létrehozni, ehhez a szövetség milyen segítséget tud adni mind a tárgyi (pl. felszerelés, helyiség, eszközök stb.), mind a személyi (edzőképzés, bíróképzés, továbbképzések stb.) feltételek biztosításával. Ez egyelőre nálunk még csak a jövő zenéje, de a szükségességét az Olimpia is egyértelműen megmutatta.
– Gondolod, hogy a grappling olimpiai versenyszám lehet?
– Igen, erre két esélye is van. Bekerülhet a JJIF-en (Ju Jitsu International Federation, a ju jitsu nemzetközi szervezete) keresztül és az UWW-n (United World Wrestling, a birkózás nemzetközi szervezete) keresztül is. A JJIF mögött komoly arab pénzügyi források állnak – a székhelye is Abu Dhabiban van – és nyilvánvalóan mindent megtesznek, hogy a Newaza-t (Gi grappling) bevigyék az Olimpiára. Az UWW pedig most is 18 (6 női, 6 kötöttfogású, 6 szabadfogású) olimpiai súlycsoporttal rendelkezik. Szó van róla, hogy ebből néhányat felszabadítanak a NoGi grappling számára. Itt tehát nem kell új sportágat bevinni az Olimpiára, a meglévő, már kiharcolt jogosítványait használná az UWW. Ez egy alacsonyabb szintű döntéssel is megoldható. Ilyet tett egyébként Rióban is, a londoni Olimpiához képest a 18 összes kategóriából egy-egy kötött- és szabadfogású súlycsoportot visszavett és a nőknek adta (Londonban 4 női és 7 kötött-, illetve 7 szabadfogású kategória volt). Azt gondolom, hogy a grapplingnek ott a helye az Olimpián. Szerintem látványosabb, mint a judo vagy a birkózás. Többfajta technika végrehajtását engedélyezi mindkettőnél. Persze egy ilyen jellegű küzdősport sosem lehet annyira közönségbarát, sosem fogja annyira kedvelni a média, mint például a focit. A többi küzdősporthoz hasonlóan a grapplinget is csak a hozzáértők nézik. A mi versenyeinken sincs olyan néző, aki ne családtag, klubtag, csapattárs lenne, aki mindenkitől függetlenül csak a látványért, a technika szépségéért ülne be a nézőtérre, viszont a néző családtagok egyre inkább érdeklődnek a szabályok iránt, egyre inkább értik, hogy mi történik a tatamikon, ezáltal egyre inkább élvezik is a küzdelmeket.
– Mi a véleményed a budapesti Olimpia tervéről?
– Az biztos, hogy nagyon sok pozitívumot hozhat Budapestnek és Magyarországnak egy elnyert és sikeresen lebonyolított Olimpia. Különleges élmény lenne a magyar sportolóknak itthon versenyezni, a hazai közönség plusz motivációt, biztatást ad a versenyzőnknek. Ha úgy lehetne a forrásokat biztosítani, hogy ne kelljen máshonnan elvenni, átcsoportosítani, magyarul kívülről (pl. a Nemzetközi Olimpiai Bizottság) finanszíroznák a Budapesti Olimpiát, vagy a megrendezés maga nyereséges lenne, akkor talán támogatni lehetne. Egy ilyen rendezvényt azonban nem csak gazdasági, hanem szakmai szempontból is vizsgálni kell. Azt mindannyian érezzük, hogy erre Budapest, az ország gazdaságilag nem áll készen, attól tartok azonban, hogy szervezettségben sincs elég tapasztalatunk. Nem látom a jól tervezett, sikeresen lebonyolított és nyereséges nagy nemzetközi projekteket. Ahogy mondani szoktuk, mi akkor szeretnénk ezer fős versenyt rendezni, ha előtte rendeztünk kilencszáz fős versenyt (lehetőleg nem csak egyszer). A tapasztalataink azt mutatják, hogy nem jó a lépcsőfokokat átlépni. Úgy érzem nem csak egy, de sok lépcsőfok kimaradna a budapesti Olimpia rendezésénél. A mi versenyeinken kétszáz fő versenyző szokott lenni. Ehhez rendelkezünk tapasztalatokkal, felszereléssel, tudással, know how-val. Nyilvánvaló, hogy nem tudnánk most sikeresen megrendezni egy ezer fős versenyt. Lehet róla álmodozni, de nincs értelme. A budapesti Olimpia olyan ’felülről elhatározós’ terv, nem pedig ’alulról építkezős’.
– Mi az a ’felülről elhatározós’ és ’alulról építkezős’?
– Két alapvetően különböző gondolkodási mód. Mi ’alulról építkezős’ módon gondolkodunk és dolgozunk a Global Grapplingben, de nagyon sokan az általam ismert sportvezetők közül ’felülről elhatározós’ módon. Mondta a szakszövetség frissen megválasztott elnöke, hogy akkor jövőre Világkupát, utána pedig Világbajnokságot készül rendezni. Ez is ilyen ’felülről elhatározós’. Nekem erről egyből az jut eszembe: – Hogy lesz ehhez felszerelés, terem, tudás, szervezői és bírói gárda? Nagyon kevés a felkészülési idő. Ezt nevezem én ’alulról építkezős’ gondolkodásnak. Egy Világbajnokság megszervezése mondjuk a 40. lépcsőfokon van, mi magunk pedig a harmadik fokon vagyunk jelenleg. A Világbajnokság rendezésére akkor leszünk képesek, ha eljutottunk a 39. lépcsőfokra. A vezetők egy része ’felülről elhatározós’ gondolkodású. Meg kell szerezni a jogosítványokat, ki kell a célt tűzni és el kell határozni, hogy megcsináljuk. Ebben látják a saját szerepüket és úgy gondolják, hogy ez a lényeg. A szándék a lényeg, elég az elhatározás, az már szinte meg is valósult. Szeretik ezt az ’egész felől közelítésnek’ mondani, míg a másik gondolkodási mód szerintük a ’részletekben elveszés’. Ebben lehet igazság és működhet is a gondolkodásuk, ha körülveszik magukat olyan emberekkel, akik képesek a részletproblémákat megoldani, akik képesek ’alulról építkezni’. A lényeg azonban szerintem az, hogy minden részletnek a helyére kell kerülni, minden felmerülő problémát meg kell oldani és ezt valakinek meg kell csinálni. E nélkül nem megy. Nagyon sokszor ez a ’felülről elhatározós’ gondolkodás párosul a szakma szabályainak a felrúgásával, egy alternatív valóság kiépítésével.
– Mit értesz a szakma szabályainak a felrúgásán és az alternatív valóságon?
– A szakma képviselői hajlamosak az ilyen vezetőt lehozni a valóság talajára és elmagyarázni, hogy esetleg a nagyratörő terve miért nem megvalósítható. Ismerjük Hofi nagyszerű jelenetét arról, hogy elég elhatároznia a karizmatikus vezetőnek, hogy a disznó 11-et fial, akkor is, ha a disznó nem tud erről és a valóságban csak hetet fial. Vagy, hogy a bányának ennyi és ennyi szenet kellett adnia, hiába volt a bányászok ellenkezése. Ki is merült a bánya idő előtt, és jóval több szenet lehetett volna bányászni, ha betartották volna a szakma szabályait. A szakma az, ahogy a dolgok működni tudnak. Ez viszont akadályozhatja a ’felülről elhatározós’ terveket. A racionális érvekkel szemben ilyenkor jönnek az érzelmek. A kérdés érzelmi síkra terelődik, jön a hozzáállás, a lojalitás, a hűség kérdése. Ez a könnyebbik út. Könnyebb megkérdőjelezni, félrerakni az ilyen akadályozókat, mint vitatkozni az érveikkel. Ezért aztán azokat a döntési helyzetben lévő munkatársakat, vezetőket, akik a szakma szabályai szerint döntenek, lecserélik olyanokra, akik a vezetőhöz lojálisak, akik az ő akaratukat viszik tovább ’lefelé’. Ezt látjuk egyébként ma Magyarországon az oktatásban, az egészségügyben, az apparátusban is. Leépítjük az ellenkezőket, a fékeket és az ellensúlyokat. Ehhez párosul még természetesen, hogy az ilyen vezető maga körül is eltávolítja az ’akadékoskodókat’, akik mindig csak a problémákat jeleznék. A valósággal így még véletlenül sem szembesül. Hofi jelenetében is az alulról jövő jelentés, miszerint a disznó hetet fialt, legfelülre már úgy érkezik, hogy 11-et fialt. Ez az alternatív valóság kiépítése. Amikor egy álomvilágban élünk és még véletlenül sem akarunk szembesülni a valósággal. Amikor a szándékunkat már kész tényként kezeljük. De azért néha a valóság szembejön. Természetesen a médiában is az alternatív valóságnak megfelelő ilyen képet közlünk, de erről már tavaly beszéltünk. Ahogy erre a mai magyar közéletben is több példát látunk, könnyű belecsúszni ebbe a hibába. Az alulról építkezés biztosan megóv ettől. Lehet, hogy nehezebben tervezhető (nehéz megmondani, mikor jutunk el a 40. lépcsőfokra), de csak azért, mert mindig a valósághoz igazodik. Ez egyébként is bekövetkezne, így véleményem szerint ez inkább a pozitívuma, mintsem a negatívuma. Az alulról kicsiben induló építkezésnek van még egy nagy értéke: csak azok kerülnek be, illetve maradnak benne, akik valóban tenni akarnak az ügy érdekében.
– Említetted a Grappling Európa Bajnokságot és a Grappling Világbajnokságot. Idén először volt kinn olyan válogatott, mely az általatok szervezett Global Grappling versenyeken nőtt fel. Milyen eredményeket szereztetek?
– Mindkét versenyt a World Grappling Committee rendezte, az UWW grapplinggel foglalkozó önálló szervezete. A felnőttek részére az Európa Bajnokság Rómában, Olaszországban volt megrendezve júniusban, a Világbajnokság pedig a fiatalok, felnőttek és veteránok részére Minszkben, Fehéroroszországban szeptember végén, október elején. Mindkét versenyre ment magyar válogatott csapat Kovács Gábor és Csécsei Gergő vezetésével. A válogatót a Magyar Bajnokságon tartottuk, annak alapján állítottuk össze a kvalifikációs listát, annak segítségével pedig a válogatott keretet. Az Európa Bajnokságon versenyzőként Szmolka Nikoletta, Stétz Dániel, Juhász Balázs, Kocsis Zoltán, Skáfár Bence, Szabó Tamás, Rádi Richárd és Szolnoki Imre vett részt. Gi grapplingben és NoGi grapplingben is aranyérmet szerzett, Európa Bajnok lett Szmolka Nikoletta, mindkét versenyszámban harmadik lett Stétz Dániel és szintén bronzérmes lett NoGi grapplingben Juhász Balázs. Skáfár Bence Gi grapplingben 5. helyezett lett. A Világbajnokságra 15 versenyzővel mentünk ki: Szmolka Nikoletta, Varga Virág, Sági Cintia, Mészáros Márk, Máthé Ádám, Pécsi Pál-Zoltán, Gálik Máté, Rőfi Gyula, Sárkány Balázs, Stágel György, Németh Krisztián, Sejkoczki Dávid, Sándor József, Szőts Gábor, Takács Bendegúz. Összesen három aranyérmet, és hat ezüst-, illetve hat bronzérmet szereztünk. Szmolka Nikoletta (NoGi), Sárkány Balázs (Gi) és Gálik Máté (Gi) Világbajnoki címet szerzett, ezüstérmesek: Varga Virág (Gi), Sándor József (NoGi és Gi), Szőts Gábor (NoGi), Németh Krisztián (Gi), Stágel György (Gi), bronzérmesek: Sági Cintia (Gi), Gálik Máté (NoGi), Pécsi Pál-Zoltán (NoGi), Szőts Gábor (Gi), Sejkoczki Dávid (NoGi), Takács Bendegúz (NoGi). Minden előzetes várakozást messze túlszárnyalva szerepeltek a versenyzőink a két bajnokságon.
– Gratulálunk az eredményhez! Milyen tapasztalatokat lehetett leszűrni az Európa Bajnokság és a Világbajnokság alapján?
– Eredetileg nem akartunk a nemzetközi versenyzéssel foglalkozni. Úgy gondoltuk, hogy a kvalifikációs lista összeállításával a mi szerepünk véget ért, onnan átveszi a Magyar Grappling, Pankráció és MMA Szövetség. Azonban nem így lett. A versenyzők annyira a mi gyermekeink, hogy fokozatosan ’belecsúsztunk’ a nemzetközi versenyzés szervezésébe is, bár erre nem voltunk sem szervezetileg, sem jogilag felkészülve és tapasztalatokkal sem rendelkeztünk. Kezdők vagyunk e téren és köszönjük a szülők, a klubok, a klubvezetők türelmét és pozitív hozzáállását. Ahogy minden másban, itt is végig kell járnunk a tanulási lépcsőfokokat. Idén már szereztünk tapasztalatokat, most már tudjuk, hogy mire számítsunk, van fogalmunk a feladat nagyságáról. A válogatott összeállításánál a bőség zavarával küszködünk, sok jó versenyzőnk van, inkább a verseny időpontja, presztízse és a költségei határozzák meg, hogy egy jó versenyző jön-e a nemzetközi megmérettetésre. Szerencsére a presztízs fokozatosan emelkedik, egyre többen érzik úgy, hogy érdemes a Grappling Európa Bajnokságra vagy a Grappling Világbajnokságra eljönniük. Ehhez természetesen az idei kiváló szereplés is hozzájárul. A mi következő fontos feladatunk, hogy megfelelő forrásokat találjunk a nemzetközi versenyzésre, hogy ne csak a klubokra és a szülőkre háruljon ennek az anyagi terhe. Most úgy látom, hogy ennek van a legnagyobb szerepe a válogatott keret összeállításánál. Nem várható el egy családtól, hogy évente egyszer vagy kétszer 100-200 ezer forintot áldozzanak a nemzetközi versenyzésre. Ami a technikai tapasztalatokat illeti, tervezzük, hogy a hamarosan a versenyeinken bevezetésre kerülő NoGi Expert kategóriákat az UWW grappling szabályokkal rendezzük meg, ezzel is segítve a felkészülést a nemzetközi versenyekre.
– Előző beszélgetésünkben említetted, hogy a Birkózó Szövetséggel való megegyezést követően idén ti rendezitek a Grappling Magyar Bajnokságot és a Diákolimpiát. Sikerült megrendezni őket?
– Igen. A Magyar Bajnokság februárban volt Budapesten, a Diákolimpia júniusban Kecskeméten. Rekord létszám volt mindkettőn. A Magyar Bajnokságon a saját bőrünkön tapasztaltuk meg, hogy milyen az, amikor kimarad néhány lépcsőfok. Előzőleg a budapesti fordulón 270 versenyző volt 440 nevezéssel, most 410 versenyző 770 nevezéssel. Belülről nagyon embert próbáló volt, remélem a versenyzők ebből keveset tapasztaltak. 11 órától este 10-ig hat páston ment a verseny, volt olyan pást, ahol 150-nél is több mérkőzés ment le. Nem véletlen, hogy jövőre kétnapos lesz a Magyar Bajnokság (2017. március 11.-12.). Az lesz az első kétnapos versenyünk. A Bajnokság eredményeképpen elkészítettük a kvalifikációs listákat a nemzetközi bajnokságokra, mindenhol komoly létszám volt a listákon. A Diákolimpiára egyedi grappling sportági érmeket és okleveleket készíttettünk a Diáksport Szövetséggel. Itt volt a Magyar Birkózó Szövetség és a Diáksport Szövetség magas rangú képviselője is, úgy érezzük, sikeresen debütált a Grappling Diákolimpia. Meg vannak azonban a terveink ezeknek a bajnokságoknak a további fejlesztésére is.
– Milyen fejlesztési terveitek vannak a Grappling Magyar Bajnokságra és a Diákolimpiára vonatkozóan?
– A jövő évadtól mindkettő két lépcsős lesz. Régiós selejtezőkkel és külön napon a döntővel. A Diákolimpiára négy selejtező verseny (az első négy Liga forduló) lesz és egy tavaszi döntő. Az első Diákolimpiát Gi és NoGi Grappling versenyszámokban két korosztályban (Ifjúsági 2 és Junior) rendeztük meg, a mostani már három korosztályban (Ifjúsági 1, Ifjúsági 2 és Junior) lesz, a jövő évadtól pedig az UWW Grappling korosztályokat átvéve négy (Ifjúsági 1, Ifjúsági 2, Kadet és Junior) korosztályban. A Magyar Bajnokságra a nyolc Liga forduló mindegyike kvalifikációs verseny lesz, a döntőre pedig szeptemberben kerül sor. Az első önálló Magyar Bajnoki Döntő időpontja is meg van már, 2018. szeptember 29-én lesz a Pestszentimrei Sportkastélyban. Az önálló Magyar Bajnoki Döntőn az egyes kategóriák győztesei megkapják a bajnoki övet, ezzel is növelve a Magyar Bajnokság presztízsét. Ahogy a Liga fordulókon, így a Magyar Bajnokságon is indulhatnak külföldi versenyzők is, ilyen értelemben tehát nyílt a Magyar Bajnokság. A nyolc Liga forduló mindegyikén két versenyző kaphatja meg a jogot kategóriánként a döntőbe jutásra. Az egyik kvóta régiós, azaz csak az adott versenynek megfelelő régió versenyzője kaphatja meg, másik abszolút, tehát minden versenyző megkaphatja. Így áll össze a 16-os döntő minden egyes súlycsoportban, ahol ráadásul az is biztosított, hogy mind a nyolc régiónak automatikusan van versenyzője (ha indult egyáltalán versenyzőjük a saját régiós versenyükön). A képviseleteknek fontos feladatuk tehát, hogy a saját régiójuk versenyén minden súlycsoportban indítsanak versenyzőt, és így döntősük is lesz minden súlycsoportban. Az első alkalommal csak a felnőtt férfiaknak rendezzük meg, ott van annyi versenyző, hogy feltöltődjön a 16-os létszám.
– Említetted az UWW szabályokkal bevezetésre kerülő NoGi Expert kategórát. Mik ezek az Expert kategóriák?
– A következő évadtól a versenyrendszerünk újdonsága lesz az Expert kategóriák bevezetése. Az Expert (szakértői) kategóriák közvetlen kapcsolódást jelentenek más szabályrendszerek felé. A Global Grappling kiválóan alkalmas a különböző küzdősportok, harcművészetek integrálására. Ugyanígy remekül felkészít más szabályrendszerekre. Ezt a felkészülést segítik az Expert kategóriák. A Gi Expert kategória közvetlen kapcsolódást jelent a Brazil Jiu Jitsu vagy az UWW Gi Grappling irányába, a NoGi Expert kategória az UWW NoGi Grappling felé, a Combat Expert kategória az MMA irányába, a Kesztyűs Expert kategória pedig a K-1 jellegű küzdelem irányába. Az Expert kategóriák kidolgozása és kipróbálása a Gyakorló Versenyeken történik. Hasonló a helyzet ahhoz, ahogy a Kesztyűs Küzdelem versenyszámot előkészítettük és bevezettük. A Kezdő – Haladó – Expert kategória sorrend nem csak a fejlődést, hanem a specializálódást is jelzi. Az Expert kategóriák nem szerves részei a Global Grapplingnek és nem is lehet az itt elért eredményekért rangsor pontot kapni. Sem a Kezdő, sem az Expert kategóriákban nem osztunk rangsor pontot. A Magyar Bajnoki és a Diákolimpiai helyezéseket is mindig a Haladó kategória alapján fogjuk adni. Az Expert kategóriák a szabályaikat természetesen a saját alaprendszerükből hozzák, de adaptálva a Global Grapplinghez. Ez azt jelenti, hogy a Global Grappling korosztályait és súlycsoportjait átveszik, a lebonyolítási rendszerét, a kijelzőjét is, és néhány alapelvet, amelyből nem engedünk. Ilyen például, hogy az MMA-ban hiába engedélyezett a Slam (tarkóra dobás), a Combat Expert kategóriában biztos, hogy nem lesz engedélyezett. Jelenleg csak a Felnőtt férfiaknál van Kezdő – Haladó megbontás. A jövő évadtól a Kadet, a Junior és a Felnőtt férfiaknál lesz Kezdő – Haladó – Expert megbontás. A Haladó és az Expert kategóriákban mindenki indulhat, ott nincs korlátozás. Korlátozás csak a Kezdő kategóriákban van, ott magas övfokozatú és nagy tapasztalatú versenyzők NEM indulhatnak, bizonyos (haladó) technikák végrehajtását is korlátozzuk, ezzel is elősegítjük új klubok, új versenyzők becsatlakozását. Az egyes évadokban azokat az Expert kategóriákat vezetjük be, melyeket jól elő tudtunk készíteni a Gyakorló Versenyeken. Szükséges, hogy egy bevezető csapat ezt jól előkészítse és a bírókat, szervezőket kiképezzük a Gyakorló versenyeken. A következő évadban biztos, hogy beindul a NoGi Expert és a Kesztyűs Expert kategória, ezek vannak a legjobban előkészítve.
– Jól értettem, hogy tervezitek az UWW grappling korosztályait bevezetni?
– Igen, a következő évadtól átvesszük a kategóriákat, azaz a korosztályokat és a súlycsoportokat is. Ez egy szükséges lépés, és most jött el az ideje. Elég nehéz a nemzetközi versenyekre szóló kvalifikációs listát összeállítani pl. a felnőtteknél 92 kg-ra, amikor nálunk 90 kg-os és 95 kg-os súlycsoport van. Nálunk most egyenletesek a lépésközök, 65 kg-nál is és 100 kg-nál is 5 kg. A miénktől eltérően a súlycsoportoknál a JJIF, az IBJJF, a IJF (International Judo Federation) és az UWW is emelkedő lépésközöket alkalmaz. Ez lesz most nálunk is, pl. a felnőtt férfiaknál 62, 66, 71, 77, 84, 92, 100, 100+ kg lesznek a súlycsoportok (az eddigi 10 helyett 8 lesz). Ami a korosztályokat illeti, bevezetjük a Kadet korosztályt a Junior elé, a Felnőttben kevesebb évjárat lesz, hamarabb kerülnek át Master korosztályba a felnőttek. A Kadet korosztály szabályai megegyeznek a Junior szabályokkal. A fiataloknál az évjáratok csak egy évet csúsznak, így szerintem zökkenőmentes lesz az átállás. Ráadásul a csúszás felfelé lesz, tehát bővül a technikai repertoár, azaz pl. a háromszöget már az egy évvel fiatalabbak is alkalmazhatják.
– A tavalyi beszélgetésünkben felhívtad a figyelmet a fiatal versenyzőidre, az általad harmadiknak nevezett generáció tagjaira. Ők Pataki Botond, Szűcs András, Sárkány Balázs és Gálik Máté. Mi történt velük idén? Beváltották a reményeket?
– Valóban, érdemes figyelni rájuk, ahogy a korábbi generációk tagjaira is. Velük szeretném kezdeni. Fekete Sándor folyamatosan oktat az országban, Miskolcon, Kecelen, Dunaújvárosban, Hódmezővásárhelyen, Szegeden heti rendszerességgel és ahova még hívják szemináriumra. Lakatos Sándor viszi a kecskeméti brazil jiu jitsut, külön klubban oktat, idén sportedzői képesítést szerzett, így hivatalos edzői papírja is van. Ő az, aki oktatja a harmadik generációt. Szűcs Kristóf ma már a világ élvonalába tartozik, nemzetközi versenyeken indul, rendszeresen külföldön versenyez és oktat. Mindhárman a Global Grappling bírái, oszlopos tagjai, munkájukkal segítik a versenyrendszerünk fejlődését. Ami pedig a fiatalokat illeti, maximálisan beváltották a reményeket! Pataki Botond elvégezte a bírói képzésünket, ő ma már bíráskodik a versenyeinken. Érettségijére készül. A többiek indulnak a Global Grappling versenyeken, és hihetetlen sikeresek. Ők hárman végeztek az egyéni rangsorlista élén: első lett Sárkány Balázs, második Gálik Máté, harmadik Szűcs András. Nagymértékben hozzájárultak ahhoz, hogy a Tatami Centrum a klubok között az élen végzett, és több, mint kétszáz ponttal előzte meg a második helyezett klubot. Szűcs András emellett több világversenyen képviselte idén hazánkat, a legjobb eredményével áprilisban Rómában NoGi Európa Bajnok lett! Sárkány Balázs amellett, hogy az évad legeredményesebb Global Grappling versenyzője lett, Minszkben a Világbajnokságon Gi Grapplingben nem talált legyőzőre és az ifjúságiak között Világbajnok lett! Gálik Máté Minszkben szintén Gi Grappling Világbajnok lett, ő a Kadetek között! Ezen kívül tavasszal megnyerte Abu Dhabiban az Ifjúsági BJJ Világbajnokságot is! Az Európa Bajnokságokon NoGiben ezüst-, Giben bronzérmet szerzett! Hihetetlen eredmény lista. Mind a négyüket Lakatos Sándor oktatja, ő az eredmények kovácsa. Olyan szintű munka folyik a termében, amely a harmadik utáni generációt is húzza felfelé, már a fiatalabbak is mutogatják az oroszlánkörmüket.
– A mostani beszélgetésünk elején említetted, hogy van, amiben jól haladtatok előre és van, amiben kevésbé A sikereket már érintettük, de melyek azok a területek, ahol nem sikerült előre lépni?
– Továbbra is nagy a teher a versenyeinken segítőkön és a bíróinkon. A stábunk létszámát nem tudjuk olyan mértékben növelni, ahogy a feladatok nőnek. Ez állandó igény, hiszen folyamatosan nő a nevezések száma. Gőzerővel dolgozunk a képzésen, a képviseletek fejlesztésén, hogy megfeleljünk a kihívásoknak. Ráadásul a képviseletek versenyeznek is, a segítőink nemegyszer versenyzők, a bíróink egyben edzők és csapatvezetők. A Global Grappling csak abban az esetben válhat professzionálissá, ha a segítőink és bíróink mindentől, így a saját klubjuktól is függetlenül tudják majd ellátni a feladatukat. Ez egy következő lépcsőfok. Azt gondolom, hogy ezen a területen kell még fejlődnünk. Az UWW is találkozott már ezzel a problémával, – ez különösen éles a nemzetközi versenyeken, ahol a bírók a hazájuk csapatát is képviselik – és hoztak határozatokat a probléma megoldására. Elég drasztikusak, de úgy néz ki, hogy működnek. Egy bíró csak akkor állhat be versenyző mögé, ha nincs szolgálatban és nem a bírói ruházatban van, és ekkor is kevesebb a jogosítványa, mint egy nem bíró csapatvezetőnek. Például nem bírálhatja a másik bírót és nem óvhat. A szabály első megszegésénél leléptetik a versenyzőt, a második megszegésénél kizárják az egész csapatot. Vagy, hogy egy másik területet is említsek, hol csak lassan jutunk előre: nagyon nagy feladat a számunkra a videók rögzítése. Az online közvetítés, a videóbíró bevezetése, a feliratos (pontszámot, időt mutató) mérkőzésvideók elkészítése és publikálása mind igényli a videók rögzítését. Ezen az úton még csak éppen hogy elindultunk. Harmadik kihívás, hogy el vagyunk maradva a versenyrendszerünk nemzetközivé alakításában, az angol nyelv bevezetésében. Honlapunk, versenykiírásaink, publikációink magyar nyelvűek és nem vagyunk felkészülve a versenyen a nem magyar nyelven beszélő versenyzők kiszolgálására sem. Vagy egy egészen más területet már említettem korábban is; nem tudunk egyéb forrásokat találni, mely a nemzetközi versenyzéshez, illetve a fejlesztéseinkhez szükséges lenne. Ahogy tavaly is már beszéltük, szerencsére a versenyeink bevétele fedezi magának a versenynek a kiadásait, de a fejlesztésre és az idei év nagy feladatára, a nemzetközi versenyzés támogatására már nem futja. Abban egyébként igazad van, hogy említettük már a sikereket, de az egyik legfontosabb előrelépésről még nem esett szó.
– Mit tartasz az idei év egyik legfontosabb előrelépésének?
– A szervezésben a webes regisztráció és nevezés bevezetését. Az gondolom, hogy minőségi fejlődést tesz lehetővé. Jelentőségét csak egyetlen korábbi lépéshez mérhetjük, az előzetes nevezés és az utalásos fizetés bevezetéséhez. Ez a korábbi lépésünk lehetővé tette, hogy a verseny napján már ne kelljen az adatokkal, az egyeztetésekkel foglalkozni, ez pedig a kapuja volt a nagy létszámú nevezéseknek, a komoly méretű, vonzó nagyságú kategóriák létrehozásának. Ez tette lehetővé, hogy érdemes a Global Grappling versenyen nevezni, mert itt van létszám, itt mindenki talál ellenfelet. Ezeket a megnövekedett nevezéseket, adatokat korábban kézzel dolgoztuk fel, ugyanis az Exceles nevezési lap nem tette lehetővé az automatizált feldolgozást, ezt lépi meg most a webes regisztráció és nevezés bevezetése. Kétéves fejlesztés eredményeként az ötödik évad elején tudtuk bevezetni és már három Liga fordulót bonyolítottunk le a segítségével. A mostani rendszerünk éppen azt teszi, ami a neve, nyilvántartja a tagjaink, a klubjaink adatait és kezeli a nevezéseket, a verseny kategóriáinak a kialakítását. Levezényli a korrekciós napot, az átsorolásokat, lehetővé teszi azt, hogy lehetőség szerint mindenkinek legyen a klubján kívüli ellenfele. Most a verseny napján egy teljesen másik program vezényli a verseny lebonyolítását, amely program egyébként kiválóan kiszolgálja a versenyen jelenlévő versenyzőket, nézőket, szervezőket, de a távollévőknek még semmilyen szolgáltatást nem nyújt. A program már a webes rendszertől kapja az adatait, korábban kézzel kellett azokat bevinni. A webes fejlesztésünk később kiterjedhet majd a verseny napközbeni lebonyolítására is, sőt integrálhatja az eredményközlést is, akár ezen keresztül lehet nézni a mérkőzéseket, látni a kategóriák pillanatnyi állását, majd a végeredményét távolról is. Bekerülhet a fejlesztésünkbe majd az online fizetés is. És ez a rendszer lesz az alapja a Sporttörvénynek való megfelelés további lépéseinek. Pl. csak azokra a versenyzőkre lehet majd nevezést leadni, akiknek a verseny időpontjában érvényes sportorvosi és biztosítási adatai (lejárati dátumai) vannak. Aztán a következő lépés az lesz, hogy az igazolásokat fel is kell tölteni. Erre az újításra úgy tekintünk, mint egy sztrádára, mely egyrészt kijelöli az utat, másrészt amelyen folyamatosan haladhat a különböző területek fejlődése. Ez a nyilvántartási rendszer a későbbiekben pedig a csírája lehet a szövetségi funkcióink bevezetésének, illetve az adatszolgáltatásnak a 2017 végén beinduló NSR-be, a Nemzeti Sportinformációs Rendszerbe.
– Irigylésre méltó eredmények, de ezt a rengeteg időt, precíz tervezést és végrehajtást igénylő munkát már kevésbé szokták irigyelni. A beszélgetés elején említetted, hogy ebben az évben is bebizonyosodott, hogy csak magatokra számíthattok. Mit értesz ez alatt?
– Azt gondolná az ember, hogy egy ilyen kezdeményezés, mint a Global Grappling – amely ma már több ezer emberhez jut el, száznál több klubnak jelent kitörési pontot, komoly közösségi és versenyeredményekkel rendelkezik – támogatásra érdemes. Rengeteg, nem anyagi támogatást kapunk, de azt is csak belülről, önzetlen szülőktől, versenyzőktől, klubvezetőktől, mesterektől, szimpatizánsoktól. Nélkülük nem lennénk itt. Nekik ezúton szeretném megköszönni az egész éves önzetlen munkájukat, hiszen a hozzáadott munkájukon kívül egy nagyszerű, egymásért tenni akaró és tudó közösség felépítésében is felbecsülhetetlenül értékes szerepük van. Miattuk is igazi ünnep egy G4 forduló. És igen, a környezet. Besorolódtunk a Birkózó Szövetség alá. Az, hogy elfogadnak minket és a jogi lehetőségeinket támogatják, (azaz legális és egységes a grappling, megrendezhetjük a Magyar Bajnokságot és a Diákolimpiát) az a legtöbb, ami eddig elvárható és elérhető volt. Ettől nem lesz több forrásunk. Rá kellett jönnünk, hogy a mai magyar sportirányítási rendszerben még nincs olyan személy, egység, akinek az lenne a feladata, hogy az ilyen kezdeményezéseket segítse, támogassa. A Magyar Ju Jitsu Szövetségben az elnökségem ideje alatt pontosan ez a szerv akartunk lenni a klubok felé. Akik az ő érdekükben dolgoznak, akikhez tudnak fordulni, akik felkarolják, segítik, támogatják az ötleteiket, terveiket. Mint egy védőernyő. Most majd egyébként a Global Grappling Egyesület, majd később a Magyar Grappling Szövetség lesz ez a csatlakozó klubok felé. Azért szeretnénk forrásokat szerezni, hogy tovább tudjuk adni a klubok felé. A képviseleteink nagyon komoly munkát vállalnak a sportág népszerűsítése, fejlesztése, a versenyek szervezése érdekében. A későbbiekben szeretnénk ezt viszonozni, a képviseleteinket maximálisan támogatva, hogy ne csak kötelezettségei, hanem jogai is legyenek, hogy ne csak a munkát, hanem előnyeit is lássák a képviseleti létnek.
– Köszönjük az interjút és kívánunk ehhez a munkátokhoz sok sikert! Te mit kívánsz az olvasóinknak?
– Kívánom, hogy az esetleges kudarcok ne szegjék a kedvüket, tegyenek meg mindent a céljaik eléréséhez! Kívánom, hogy szép legyen lelkükben az ének! Kellemes Ünnepeket és Boldog Új Évet kívánok!
